Másnap aztán mégis lementünk az intenzívre, hogy megkapja a kezelést. Szereztek másik gyártótól immunglobulint, hátha nem erre, hanem valami segédanyagra reagált rosszul. Kettes számú legrosszabb pillanatom: az intenzíven tisztességesen felvilágosítottak, mielőtt aláírom a beleegyező nyilatkozatot. (Amúgy nogyon jól tették, de érzésre szörnyű volt.) A szöveg nagyon szépen be volt csomagolva, de nyersfordításban ez jött le belőle: Ők mindent megtesznek, de semmit nem tudnak garantálni, azaz vagy belehal a kezelésbe a gyerek, vagy nem. Valószínűségeket, esélyeket nem volt hajlandó mondani a doki. Vagy választhatom, hogy nem kezelik - ebben az esetben szívizomgyulladás/transzplantáció vár ránk a nem túl távoli jövőben. Utóbbinál, ha mégsem - ezt már nem ő mondta, csak ismerős érintettek, hogy fiatal felnőttként többszörös szívinfarktus simán bejöhet.
Kawasaki 2
2011.10.03. 01:02 - Majda
Mondjuk eddigre már mindenfélét beadtak a gyereknek, teljesen fel volt szerelve a kezeléshez, meg lényegében nem mertem volna mást választani, tehát beleegyeztem a kezelésbe, de ez megmarad életem legrosszabb pillanatai között.
Ezt az infúziót sokkal lassabban adagolták, az előzőnél várható nyolc óra helyett kb húsz óráig tartott, de semmilyen probléma nem lépett fel közben.
Következő nap vissza is vitték az osztályra, ahol az apjával megkezdte az immunglobulin mellékhatásainak kiküszöbölésére az aszpirin terápiát. (Azért nem velem, mert az intenzív osztályos kezelés alatt terített le a hányós-hasmenős cucc, úgyhogy szépen kivonultam a képből, nehogy megfertőzzem szegényt.)
Utána már csak megfigyelték, pár nappal később haza is engedték. Addigra már majdnem szétkapta a szobát, furikázott körbe-körbe az infúziós állvánnyal, meg az éjjeliszekrénnyel, csak nagyon fáradékony volt, fél óra után kidőlt kicsit.
Az aszpirin terápia eltartott hat vagy nyolc hétig, már nem tudom biztosan. Ezalatt nem mehetett gyerekek közé, mert súlyos következményei lehettek volna, ha elkap lázas betegséget, kiemelten a bárányhimlőt. Naná, hogy bárányhimlő járvány volt a környéken...
Rövid távú hatások: Fogyott öt kilót - nem volt kövér, nagyon-nagyon vékony lett tőle; sikoltozva-zokogva ébredt minden egyes alvás után hetekig; nem mehetett vissza közösségbe bő két hónapig. Kontrollokon zokogva rettegett a vérvételtől, pedig előtte sírás nélkül ment a dolog. Nagyon fáradékony volt.
Hosszú távon: úgy néz ki, hogy semmi nem maradt vissza a szívén. A bölcsit ezzel be is fejezte, utána már nem vittük vissza egész nyáron, ősszel meg elkezdte az ovit. Vérvételtől még fél, de már nem sír, bátran nyújtja a kezét, de azért nem tűri olyan nyugalommal, alkudozik, stb. Hónapokig orvosost játszott, minden plüssállattól/babától folyton vért vett. A fáradékonyság nyár végére múlt el, mostanra, ha nem is öt, de négy kilót visszaszedett, bár közben nőtt is vagy öt centit, szóval vékonyka maradt, de nem kirívóan sovány már.
Egészséges :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://minimatka.blog.hu/api/trackback/id/tr593273344
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
